Egy serleg, amely a magyar díjugratás történetét őrzi

1936–2026 – Kilenc évtized a magyar díjugratás emlékezetében

Egy sporttörténeti emlék

Ez a serleg nem csupán egy sporttrófea. A magyar díjugratás történetének egyik különleges tárgyi emléke: egy olyan korszak tanúja, amikor a katonai lovaskultúra és a versenysport még szorosan összetartozott, és amikor egy bajnoki cím mögött nemzedékek teljesítménye és a ló-lovas kapcsolatának magasiskolája állt.A magyar díjugrató országos bajnokság története 1924-ig nyúlik vissza. Az 1930-as években a sportág egyik legnagyobb alakja, Platthy József vált meghatározó bajnokká. Az itt látható díszes ezüstserleg 1936-ban már bizonyosan az országos díjugrató bajnokság vándordíja volt, amelynek első címvédője Platthy József lett.

Platthy József és 1936

Az év különleges helyet foglal el a magyar lovassport történetében. Platthy József 1936-ban a berlini olimpián Sellő nevű lovával bronzérmet szerzett díjugratásban. Ezzel a magyar lovassport máig emblematikus olimpiai sikerét érte el. Ugyanebben az évben ő lett az országos bajnokság első dokumentált címvédője. A serleg és Platthy József története így már születésekor összekapcsolódott a magyar díjugratás egyik legnagyobb korszakával.

A serleg és a Nemzeti Lovarda

A serleg története szorosan kapcsolódik ahhoz a lovaskultúrához, amelynek egyik történelmi központja a Kerepesi úti Tattersall, a mai Nemzeti Lovarda. A terület a 19. század végétől a magyar lovasélet fontos helyszíne volt, az itt rendezett lovasversenyek között a díjugratás is megjelent. A két világháború közötti időszakban a Tattersall a magyar lovassport egyik meghatározó központjává vált. 1931-ben megépült a nagy fedeles lovaglócsarnok, 1939-ben pedig itt alakították ki az ország első állandó szabadtéri ugrókertjét. Platthy József személyesen is kötődött ehhez a helyhez: századosként a Nemzeti Lovardában teljesített szolgálatot, mielőtt az Örkénytáborban működő Lovassági Tanintézethez került. Neve és a Nemzeti Lovarda története ezért nem csupán a sportág közös emlékezetében, hanem Platthy József személyes életútján keresztül is összekapcsolódik.

Nevek az ezüstön

A vándorserleg különlegessége, hogy az évtizedek során a magyar díjugrató bajnokok nevei kerültek rá. A Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának történeti összefoglalója szerint a serlegen Platthy József és Ákos Ajtony neve szerepel a legtöbbször. Előbbi nyolc, utóbbi kilenc alkalommal. Platthy a harmincas évek nagy magyar lovasnemzedékének meghatározó alakja volt. Ákos Ajtony a hatvanas–nyolcvanas években vált a magyar díjugratás egyik legeredményesebb versenyzőjévé. A serleg így nem egyetlen korszak, hanem egymást követő bajnokgenerációk tárgyi lenyomata. Napjaink jelentős díjugrató versenyzői közül Horváth Balázs már ötször emelhette magasba ezt a díszes ezüstkupát.

A hagyomány folytatódik

A vándorserleg története ma is élő hagyomány. A Nemzeti Lovarda napjainkban ismét rendszeresen ad otthont a magyar díjugratás legfontosabb nemzeti versenyeinek. 2026-ban a FIAT Díjugrató Országos Bajnokság döntőinek is a Nemzeti Lovarda ad otthont. Különleges egybeesés, hogy 2026. Platthy József születésének 126., olimpiai bronzérme megszerzésének pedig 90. évfordulója. A Platthy 90 emlékév keretében a Nemzeti Lovardában 2026. augusztus 30-án ünnepélyes megemlékezést és koszorúzást is tartanak a lovaslegendát ábrázoló szobornál.

A serleg története – rövid idővonal

1924. A Magyar Díjugrató Országos bajnokság történetének kezdete.

1936. A díszes ezüst vándorserleg már az országos bajnokság díja. A bajnokság első dokumentált címvédője Platthy József, aki ugyanebben az évben olimpiai bronzérmet szerez Berlinben Sellővel.

1960–1980-as évek A bajnokok új nemzedékeinek nevei kerülnek a serlegre; köztük Ákos Ajtonyé.

2026. A serleg történetének 90. évfordulóján ismét a Nemzeti Lovardában látható, a magyar díjugrató országos bajnokság idején.

A tárgyról

Anyaga ezüst, a korabeli források díszes ezüstserlegként írják le.

Készítésének pontos éve és készítőjének, illetve ötvösének azonosítása további műtárgy- és levéltári kutatást igényel. Ezért a jelen kiállítási szöveg csak azokat az adatokat állítja biztos tényként, amelyekre hiteles forrás áll rendelkezésre.

Fotó: Hajdu Krisztina/Lovasfoto.hu

Kérdése van?

Hívjon minket, vagy töltse ki az alábbi űrlapot, és mi kapcsolatba lépünk Önnel.